Szolgáltatások

 

Konzultáció, tanácsadás

A szülőkkel való partneri viszony kialakítása és folyamatos megtartása a logopédiai tevékenység fontos feladata.

A szülők felmerülő kérdéseikkel, aggodalmukkal fordulhatnak a logopédus szakemberekhez.

 

Szűrések és vizsgálatok

5 éves óvodás gyermekek szűrése 

Minden év augusztus 31-ig, ötödik életévüket betöltött gyermekek a saját óvodájukba, május második felében, a szülők előzetes értesítését követően, logopédiai szűrésen vesznek rész, melyet logopédus végez.

A szűrés 3 részből áll, mely kiterjed:

  • a beszédartikulációra
  • a tanulási képességekre
  • a mozgásra

Ezen három rész együttes értékelése adja a további vizsgálat(ok) szükségességét.

Amennyiben az artikuláció területén tapasztal a logopédus problémát, szeptember elején vizsgálatot végez, melynek eredményétől függően, szükség esetén logopédia terápiát biztosít a gyermek számára.

A tanulási képességek és a mozgás területén tapasztalt problémák esetén, a szakszolgálat, nevelési tanácsadás és a szakértői bizottság szakemberei végeznek vizsgálatot és terápiát ajánlanak.

5 éves gyermekek logopédiai vizsgálata  

A májusban történt szűrést követően, azoknál a gyermekeknél, akiknél valamilyen artikulációs problémát észlelt a logopédus, szeptember elején részletes vizsgálatot végez, melynek helyszíne, a gyermek óvodája.

A vizsgálat során a logopédus az alábbi területeket tárja fel:

  • beszédszervek állapota és működése
  • artikuláció
  • spontán beszéd
  • grammatika
  • hallási differenciálás
  • auditív szerialitás
  • beszédmotorika
  • auditív emlékezet
  • beszédértés

A vizsgálat eredményéről a szülők minden esetben logopédiai véleményt kapnak és a gyermeket, ha szükséges, logopédiai terápiában részesíti a logopédus az óvodájában.

3 éves óvodás gyermeke szűrése 

2017. szeptemberétől törvényi kötelezettsége a szakszolgálatnak, a 3 éves óvodás gyermekek nyelvi fejlettségének megállapítása.

Szülői kérdőív kitöltésével kezdődik a nyelvi fejlettség megállapítása. Ez a kérdőív, a Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA 3), melyet a szülők önkéntes bevallás alapján töltenek ki.

A teszt értékelése pontozás alapján történik. Mindegyik részfeladatot külön kell értékelni, kivéve a több szóból álló mondatokat, a példamondatokat és a kis hibákat.             Korcsoportonként megadott normál tartományon megadott határértéken aluli teljesítés, legyen ez a szókincs, mondatok vagy a nyelvhasználat szintje, a gyermeket részletes vizsgálat mellett, logopédiai fejlesztésben kell részesíteni.

 

3 éves gyermekek nyelvi elmaradását feltáró vizsgálat

A szülői kérdőív értékelése után a nyelvi elmaradást mutató gyermekek részletes vizsgálatát kell a logopédusnak a gyermek óvodájában elvégezni.

A vizsgálat a következő részfeladatokból tevődik össze:

  • a beszédszervek állapota és működése
  • főnevek megnevezése, utánmondása, megértése
  • igék megnevezése, utánmondása, megértése
  • közvetlen verbális és vizuális megértés
  • mondatmegértés
  • gyermek megfigyelésének leírása (játéktevékenysége, társaival, felnőttekkel való kapcsolata)

A vizsgálat eredményéről a szülők logopédiai véleményt kapnak, melyben a vizsgálat részletes leírását található. A gyermek számára logopédia terápiát biztosítanak az óvodájában

1. osztályos gyermekek szűrése és vizsgálata  

Szeptember első felében valamennyi 1. osztályos gyermek szűrése és szükség esetén vizsgálata megtörténik saját iskolájában.

A vizsgálat eredményéről a szülő logopédiai véleményből értesül. A vizsgálatot követően a gyermekek számára megkezdődik a terápiás foglalkozás az iskolájában.

 

 

Terápiák

Ellátás formája

Csoportos formában a gyermek intézményében (óvoda, iskola, középiskola)

Fejlesztési időkeret

A logopédus által szükségesnek tartott heti rendszerességgel (maximum heti 2 alkalom).

A logopédia terápia megkezdésének időpontja a logopédus szakember kompetenciája.

Pösze (artikulációs) terápia

Amit a pöszeségről tudni kell:

Pöszeségnek nevezzük a beszédhangok:

  • torzított kiejtését,
  • - a hangok kihagyását,
  • egyéb beszédhanggal történő cseréjét.

Minél több fontos tényező játszik szerepet a nem megfelelő kiejtésben, annál súlyosabb eltéréseket észlelhetünk a gyermeknél. A pöszeség a beszédhiba kiterjedésétől függően lehet részleges (csak néhány hang érintett) vagy általános (akár 10 vagy több hang is érintett).

Az élettani pöszeség a hangok kiejtésének pontatlansága, amely nem tekinthető beszédhibának. Az a jelenség 4,5-5 éves korig beszédfejlődés során és nem igényel külső beavatkozást. Folyamatos javulás jellemzi, a gyermek egy idő után spontán módon elhagyja a helytelen képzési módot. Ha a gyermek esetleg nem jár óvodába, a szülő sok mesével, énekkel, versekkel és játékos artikulációt ügyesítő gyakorlatokkal segítheti elő a beszéd mielőbbi javulását.

A pöszeség lehetséges okai:

  • artikulációs mozgásügyetlenség
  • a beszédszervek anatómiai rendellenességei, elváltozásai
  • megkésett beszédfejlődés
  • a mozgás összerendezettségének zavara
  • verbális és auditív észlelés gyengesége
  • szenzomotoros éretlenség (a nagymozgások lassúbb fejlődése negatívan befolyásolja a finomabb mozgásokat)
  • a gyermek általános fizikai állapotának romlása különféle betegségek következtében (főként a beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában)
  • lassúbb ütemű pszichikai fejlődés
  • hibás beszédminta
  • különféle bénulások

 

Az elhúzódó pöszeség esetleges negatív hatásai:

  • a nehezen érthető beszéd miatti szociális elszigetelődés
  • a beszédkedv csökkenése, megszűnése
  • az olvasás és írástanulás elsajátításának nehezítettsége
  • hibázások az olvasás és írás során
  • szorongás, gátlásosság

 

A szülő sokat tehet annak érdekében, hogy gyermeke beszéde megfelelően fejlődjön. Nagyon fontos már kisgyermekkortól kezdve többek között a helyes beszédminta nyújtása, a rendszeres beszélgetés, mesék felolvasása, közös mondókázások, a cumizásról/ujjszopásról megfelelő időben történő leszoktatás, valamint a beszédszervek elváltozásainak időben történő kezelése.

Fontos a gyermek fejlődése érdekében:

  • a logopédussal történő konzultáció és együttműködés
  • a rendszeres otthoni gyakorlás a spontán beszédbe történő beépülés elősegítése céljából
  • szükség esetén a kiegészítő orvosi vizsgálatok/beavatkozások elvégzése,
  • a gyermeket támogató, ösztönző szülői háttér biztosítása

 

Dadogás terápia

Amit a dadogásról tudni kell:

A dadogás, a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában, valamint a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. Jellemző rá a légzés, a hangadás és a folyamatos beszéd gátoltsága.

Dadogás tünetei:

  • Beszéd folyamatosságát megszakító görcsös megakadások, melynek 3 típusa különíthető el:
  • klónusos: hang, szótag, szó gyakori gyors ismétlése (pl ka-ka-kalap)
  • tónusos: nem tudja egy erős, görcsös feszülés miatt a beszédet elkezdeni. (pl mmmma-ci)
  • vegyes: a két göcstípus együttes, váltakozó fellépése
  • Megváltozik a hangok időtartama. A mássalhangzók (főleg: p, b, t, d) hosszabbak, a magánhangzók rövidebbek lesznek.
  • Légzési rendellenességek figyelhetők meg. (pl. be-, vagy kilégzés elnyújtottsága, helytelen levegőbeosztás, beszívás időpontjával egyidejű beszédmód.)

Egyéb megjelenhető tünetek:

  • Együttmozgások: beszédet kísérő, akarattól független izommozgások.
  • Beszédfélelem
  • Gyorsuló beszédtempó
  • Hangsúlytalanabb, monotonabb beszéd

 

Okai:

  • Organikus okok: örökletesség, illetve méhen belüli, kora gyermekkori, későbbi életszakaszban szerzett sérülések (fertőzés, koraszülés, agyrázkódás, agyvérzés stb.)
  • Pszichés okok: félelem az el nem fogadástól, zavart anya-gyermek kapcsolat, ijedtségélmény (baleset látványa, kutyaharapás…), szeparációs félelem: szeretett személytől (főleg anyától) való elszakadás, hibásan megtanult beszéd.
  • Pszichoszomatikus okok: az idegsejtek érésének késése a kedvezőtlen környezeti hatásokkal együtt megakadásokat idézhet elő a beszédben.

Tanácsok szülőknek

  • Nem szabad tudatosítani a problémát a pici gyermekben. Sose mondják, hogy „Ne dadogj!”
  • Teremtsenek otthon szeretetteljes családi légkört. Nevelési elveik legyenek következetesek, melegen elfogadóak. Dicsérjék gyermekeiket. Éreztessék, hogy gyermekük bármikor fordulhat segítségért megértő szüleihez.
  • Jó beszédpéldát nyújtsanak! Lassan, tiszta artikulációval, lehetőleg ne hangosan fogalmazzák meg mondanivalójukat!
  • Legyen elegendő idejük a gyermekük meghallgatására, ne sietessék!
  • Kialakult napirend legyen, ami biztonságot jelent. Jusson elég idő a játékra, mozgásra és a pihenésre is.
  • Verseljenek, énekeljenek sokat.

 

Nagyon fontos, ha a megakadások, ismételgetések megközelítőleg 3 hónapon keresztül észlelhetőek a beszédben, mindenképp forduljanak szakemberhez tanácsért

Hadarás terápia

Amit a hadarásról tudni kell:

A sikeres kommunikáció kulcsa, hogy a beszélő és az őt hallgató befogadó között a kommunikáció zavartalan legyen. Bizonyos esetekben ez nem valósul meg maradéktalanul. Beszéljünk egy kicsit a hadarás kórképéről.

  Logopédiai meghatározás szerint a hadarás a beszéd folytonosságát érintő nyelvi zavar.

A hadaró gyermek/ felnőtt jellegzetes tünetei:

  • kapkodó, egyenetlen légzés
  • hangképzési hibák, melyeket nem pöszeség okoz
  • fokozott beszédtempó
  • monotónia
  • szegényes szókincs, töltelékszavak használata (hát, izé stb.)
  • a hangosolvasás felületes, kapkodó, éppen ezért értelmetlen
  • a kézírás jellemzően kusza, felismerhetetlen

A hadarás diagnosztizálása és ellátása team munkát igényel. Logopédus, neurológus, foniáter, audiológus , gyógypedagógus, pszichológus is részt vehet szükség esetén a korrekt differenciál diagnózis felállításában, és a speciális terápia megtervezésében.

A terápia feladata, hogy a hadaró beszédében megközelítse az átlagos beszédtempót. A hadaró beszéd normalizálásához a teljes személyiség átformálására, rendezésére van szükség, ami jelzi a terápia tervezésének és kivitelezésének bonyolultságát.

Orrhangzós beszéd

Amit az orrhangzós beszédről tudni kell:

A beszéd képzésében meghatározó szerepe van a lágyszájpadnak. A szájpadelégtelenség, vagyis a lágyszájpadzár renyhesége, vagy annak működésképtelensége beszédzavarhoz vezet.

A rendellenes hangszínezet a rezonanciás üregek (orrüregek) kóros folyamatával, vagy annak funkcionális zavarával is kapcsolatos lehet. Ezáltal különböztetjük meg az orrhangzós beszéd (rinofónia) típusait:

  • nyílt orrhangzós beszéd
  • zárt orrhangzós beszéd
  • kevert orrhangzós beszéd

Nyílt orrhangzós beszéd:

A nyílt orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia megnövekszik, ezért orrhangzós színezetet kapnak az orális hangok (pl. magánhangzók) is. Szervi okaként pedig elsősorban az archasadék említhető meg.

Zárt orrhangzós beszéd:

A zárt orrhangzóságot az orrüregben vagy garatüregben lévő akadály (orrpolip, orrsövényferdülés, garatmandula-túlburjánzás) idézi elő. Csökkent nazális színezet az m, n, ny hangok kiejtésekor.

Kevert orrhangzós beszéd esetén a nazális hangok (orrhangok: -m, -n, -ny) rezonanciája csökken, a többi hangzóé pedig kórosan növekszik.

 

 

 

Az orrhangzós beszéd javításának célja:

A célja, hogy megszüntesse a különböző kórokok következtében kialakult kóros nazalis rezonanciát, továbbá hogy kialakítsa a magyar nyelv percepciós bázisának megfelelően az orális és nazalis hangszínezet megjelenését.

Nyelvi késés

Amit a nyelvi késéről tudni kell:

Az anyanyelv elsajátítása és a nyelvi közlések megértése az első néhány életévben történik, amikor nemcsak beszélni tanul a gyermek, hanem vele párhuzamosan a mozgást, valamint a társadalmi szokásokat is egyszerre kell elsajátítania. Nagyon fontos, hogy az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint a beszédprodukció együttesen jelen kell, hogy legyenek.

A fejlődésben az elsődleges, meghatározó színtér a család, legfontosabb szerepe az édesanyának van. Innen is ered az anyanyelv elnevezés. A szókincs és a nyelvi megformálás fejlődésében a családi minta követése kiemelkedő jelentőségű. Fontos még az inger –és élményekben gazdag környezet, a támogató, bíztató családi háttér és az anya-gyermek kapcsolat harmóniája is.

A beszédfejlődés késésének számos oka lehet:

  • öröklés (főként apai ágon)
  • születési sérülés (a beszéd- vagy a motoros központ érintettsége) vagy elhúzódó vajúdás
  • koraszülöttség, súlyos testi gyengeség
  • általános motoros ügyetlenség, mozgásfejlődési problémák
  • kisgyermekkori sérülések, gyermekkori betegségek következményei
  • idegrendszeri érés késése
  • hallásprobléma
  • környezeti hatások

Nyelvi elmaradásról általában akkor beszélünk, ha ép érzékszervek (beszédszervek, hallás, látás), ép intellektus és a megfelelő beszélő környezet támogatása ellenére sem indul meg a beszéd 2 - 2 és fél éves kor körül.

Főbb tünetei:

  • keveset kommunikál a gyermek, a beszédkésztetés nem megfelelő (csökkent)
  • a beszéd fejlődése megreked vagy lassú a szókincs gyarapodása (sok szótöredéket, hangutánzó szót használnak, kevés az aktív szókészletük)
  • nehezen vagy alig érthető a beszéde a makacs, több hangra kiterjedő beszédhibától
  • ragozási hibák, melyek tartósan rögzülnek
  • szavak és nyelvi fordulatok megértésének hiánya és nehézsége
  • kérdésekre nem tud válaszolni vagy oda nem illő választ ad
  • nagymozgások összerendezetlenek
  • grafomotorika gyenge, nem is szívesen rajzol-színez
  • ritmusérzékük az átlagostól alacsonyabb szintű
  • gyakori a balkezes köztük
  • kiemelkedően fejlett lehet a logikai-matematikai készségük

Nyelvlökéses nyelés

Amit a nyelvlökéses nyelésről tudni kell:

Naponta 1000-2000 alkalommal nyelünk. Fontos, hogy ezt hogyan tesszük.

A nyelvlökéses nyelésnél, a nyelés szabálytalanul történik. Ezt 4,5-5 éves kortól diagnosztizáljuk. Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt előfordulhat. Fennállását nem szabad elbagatellizálni, mert következményeképpen különböző harapási rendellenességek (pl. nyitott harapás, keresztharapás, stb.), fogazati eltérések (pl. torlódás, legyezőszerű fogsor, stb.), valamint beszédhibák (pl. sz-z-c, s-zs-cs, t-d-n-l stb. hangok torz ejtése) alakulnak ki.

Bizonyos rossz szokások elősegítik létrejöttét: pl. cumizás, ujjszopás, körömrágás. A terápia csak az említett kedvezőtlen szokások leküzdését, majd az ezutáni kéthavi nyugalmi időszakot követően kezdődhet el. A kezelés tekintetében kulcsfontosságú a gyermek motivációja is, hiszen egy hosszú évek óta fennálló működés helyett kell egy új, helyeset kialakítani és rögzíteni.

Az előbb felsorolt tényezők okán, szakszolgálatunknál általános iskola második osztályától végzünk nyeléskorrekciót.

A nyelésterápia elteltével, vagy azzal párhuzamosan történik a hibásan ejtett hangok javítása, ugyanis amennyiben nyelvlökéses nyelés okozza a hanghibákat, a pösze terápia önmagában kevésbé bizonyul sikeresnek. A szükséges fogszabályozás ugyancsak a nyelés helyreállításával egy időben, vagy azután valósul meg. Sajnos helytelen nyelésfunkció esetén, a szépen szabályozott fogsor ismét torzulhat.

Végezetül nagyon lényeges felhívnunk a figyelmet az otthoni mindennapos gyakorlásra (a logopédus által összeállított gyakorlósor alapján), mely szinte elengedhetetlen a helyes nyelés kialakításához, majd - a kezelés elteltével - annak napi 1000-2000 eredményes kivitelezéséhez.

 

SOMOGY MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KAPOSVÁRI TAGINTÉZMÉNYE
Magyarország, Somogy megye, 7400 Kaposvár, Bárczi Gusztáv utca 2.
Telefon: 82/512-263 | Email: kaposvariszakszolg@gmail.com
© 2020 Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.